A hőszivattyúról mostanában nehéz úgy beszélgetni, hogy rövid időn belül ne merüljön fel egy kapcsolódó téma: a rezsiszámlák. Nem véletlenül. Sokan keresik, hogyan lehetne kevesebbet költeni fűtésre, mások új ház építésénél gondolkodnak rajta, és persze az sem ritka, hogy valaki már megvette a gépet, csak utólag próbálja kideríteni, hogyan kellett volna jól beállítani.
A hőszivattyú ugyanis tényleg nagyon jó dolog lehet. Csakhogy nem minden házban, nem minden rendszerben és nem minden körülmények között ugyanazt tudja.
Érdemes ezért egy kicsit levenni róla a marketinges csillámport, és megnézni, mit tud valójában.
Kezdjük azzal, hogy mit csinál egy hőszivattyú
A működési elv elsőre talán furcsán hangzik, pedig nem különösebben bonyolult.
A hőszivattyú a környezetből vesz fel hőt. Levegő-víz rendszer esetén például a kinti levegőből, még akkor is, amikor odakint meglehetősen hideg van. Ezt a hőt villamos energia segítségével olyan hőmérsékletre emeli, amely már alkalmas a ház fűtésére és a használati melegvíz előállítására.
Vagyis a készülék nem egyszerűen „villannyal fűt”.
Ez az egyik legfontosabb különbség egy elektromos fűtőpanelhez vagy elektromos kazánhoz képest.
A számok önmagában nem sokat mondanak
A hőszivattyúk esetén szeretik számokkal vonzóbbá tenni a teljesítmény értéket.
A probléma csak az, hogy ez a gépezet nem laboratóriumban tölti az egész telet.
A hatásfoka változik a külső hőmérséklettel és azzal is, hogy milyen hőmérsékletű vizet kell előállítania.
Más a helyzet akkor, amikor odakint +8 °C van, és 30–35 °C-os fűtővizet kell készíteni. És egészen más, amikor kint mínusz 10 fok van, miközben a háznak 50–55 °C-os vízre van szüksége.
Ezért sokkal értelmesebb az éves fogyasztást nézni, mint egyetlen értékből messzemenő következtetéseket levonni.
Nem mindegy, milyen házba kerül
Talán ez az egész hőszivattyús történet legfontosabb része.
Egy jól szigetelt, korszerű házban a hőszivattyú nagyon hatékonyan tud dolgozni. Ha a ház kevés hőt veszít, akkor kevés hőt is kell pótolni.
Egy régebbi, rosszul szigetelt épületnél már egészen más a helyzet.
Ilyenkor nem feltétlenül maga a hőszivattyú a probléma. Egyszerűen sokkal több hőt kell előállítani, ráadásul előfordulhat, hogy a meglévő radiátorok miatt magasabb hőmérsékletű fűtővízre van szükség.
Ez pedig rontja a hőszivattyú hatásfokát.
Éppen ezért az a kérdés, hogy „jó-e a hőszivattyú?”, önmagában nem sokat ér.
A jobb kérdés inkább az, hogy az adott házhoz jó választás-e?
A padlófűtésnek itt komoly előnye van
A hőszivattyúk általában kifejezetten jól érzik magukat alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel.
Ilyen például a padlófűtés.
Egy jól megtervezett padlófűtésnél sok esetben elegendő a 30–35 °C körüli előremenő víz is. A hőszivattyúnak ezt sokkal könnyebb előállítania, mint mondjuk egy 60 °C-os radiátoros fűtővizet.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hőszivattyú csak padlófűtéssel működhet.
Csak ilyenkor különösen fontos megnézni, hogy milyen hőmérsékletű vízzel képesek leadni a szükséges hőmennyiséget. Egy meglévő rendszer esetében ezért nem érdemes egyszerűen kijelenteni, hogy „majd a hőszivattyú elbírja”.
Lehet, hogy igen.
De ezt előtte érdemes kiszámolni.
És mennyit fogyaszt egy 150 négyzetméteres ház?
Na, itt szoktak érdekes számok megjelenni.
A hőszivattyúkról szóló példák között gyakran találkozni olyan becsléssel, amely szerint egy körülbelül 150 m²-es, jól szigetelt ház fűtésére évi 4500 kWh körüli villamos energia is elegendő lehet.
Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen.
De nagyon fontos, hogy ezt senki ne úgy értelmezze, hogy 150 m²-es ház = 4500 kWh/év.
Ilyen képlet egyszerűen nincs.
Két azonos alapterületű ház fogyasztása között óriási különbség lehet. Nem mindegy például, hogy milyen a falak hőszigetelése, milyen ablakok vannak beépítve, mennyi a hőveszteség a tetőn és a padlón keresztül, milyen hőmérsékletet tartunk a lakásban, és mennyi melegvizet használ a család.
A ház fekvése és az adott évi időjárás is számít.
Ezért az ilyen számokat inkább példaként, nem pedig ígéretként érdemes kezelni.
A havi költség sem úgy működik, ahogy elsőre gondolnánk
Ha valaki azt mondja, hogy a hőszivattyú évente 4500 kWh-t fogyaszt, csábító lehet ezt gyorsan elosztani tizenkettővel.
Csakhogy a hőszivattyú télen dolgozik igazán.
Januárban és februárban teljesen más terhelést kap, mint júniusban vagy júliusban. Ráadásul az éves fogyasztásban a használati melegvíz előállítása is megjelenhet.
Ezért a „havonta ennyibe kerül” típusú számításokkal érdemes óvatosan bánni.
Ami igazán érdekes, az az egész éves fogyasztás, és az, hogy az adott villamosenergia-árral ez mennyibe kerül.
A nagyobb hőszivattyú nem feltétlenül jobb
Ez is egy olyan pont, amin könnyű elcsúszni.
Ha valaki meghallja, hogy egy háznak például 8 kW körüli fűtési teljesítményre van szüksége, könnyen gondolhatja azt, hogy akkor inkább legyen 12 kW-os gép, „az biztos elég lesz”.
Nem feltétlenül.
A hőszivattyút a ház hőigényéhez kell méretezni. Nem a négyzetméter alapján kell találomra kiválasztani, és nem az a cél, hogy a lehető legnagyobb gép kerüljön a gépészeti helyiségbe.
A túlméretezett rendszer bizonyos üzemállapotokban gyakrabban kapcsolgathat, ami nem feltétlenül ideális.
A másik oldal sem jobb: ha túl kicsi a berendezés, hidegebb időben nem biztos, hogy képes egyedül biztosítani a szükséges teljesítményt.
A jó méretezés ezért nem mellékes részlet. Gyakorlatilag az egész rendszer egyik alapja.
Akkor megéri?
Sok esetben igen.
De ezt nem lehet pusztán abból megmondani, hogy „a hőszivattyú kevesebbet fogyaszt”.
A beruházásnak van egy induló költsége. Van villamosenergia-fogyasztás. Van karbantartás. És természetesen maga a ház is meghatározza, mennyire lesz gazdaságos a rendszer.
Egy új, jól szigetelt háznál, ahol eleve alacsony hőmérsékletű fűtési rendszert alakítanak ki, nagyon logikus választás lehet.
Egy régi háznál viszont lehet, hogy előbb a szigeteléssel érdemes foglalkozni.
Mit érdemes megnézni vásárlás előtt?
Először magát az épületet.
Érdemes tudni:
- mekkora a ház hőigénye,
- milyen a falak és a födém szigetelése,
- milyenek az ablakok,
- milyen fűtési rendszer van,
- mekkora előremenő vízhőmérséklet szükséges,
- mennyi használati melegvízre van szükség,
- milyen hideg időre kell méretezni,
- és természetesen azt is, mennyi energiát fogyaszt jelenleg az épület.
Ezekből már lehet valósan számolni.
A márkát és a konkrét modellt csak ezután érdemes nézegetni.
A hőszivattyú nem rossz üzlet. Csak nem mindegy, mire használjuk.
Talán ez a legkorrektebb összefoglalás.
A hőszivattyú egy kiforrott és hatékony fűtési technológia, de nem valamiféle univerzális megoldás minden házra.
Egy jól szigetelt épületben, megfelelően kialakított fűtési rendszerrel és jól megválasztott berendezéssel kifejezetten jó eredményeket lehet elérni.
Egy rosszul szigetelt házban, magas előremenő hőmérséklettel és rosszul méretezett géppel viszont könnyen jön a csalódás.
És ilyenkor általában nem maga a hőszivattyú „rossz”.
Egyszerűen nem arra a házra és nem úgy tervezték, ahogy kellett volna.
Ezért ha valaki most áll a beruházás előtt, én nem azzal kezdeném, hogy melyik a legjobb hőszivattyú.
Hanem azzal, hogy mennyi hőre van szüksége a házamnak?
Ha erre megvan a korrekt válasz, onnantól már sokkal könnyebb eldönteni azt is, hogy milyen rendszer, milyen teljesítmény és milyen üzemeltetési költség várható.
És végül ez az egésznek a lényege: nem az a cél, hogy legyen egy hőszivattyúnk.
Az a cél, hogy legyen egy olyan fűtési rendszerünk, amely jól működik, amikor kint mínusz van, és közben nem kapunk szívrohamot a villanyszámla láttán.
